Át az életen

Megérkezni az életbe, együtt mozdulni egy légvétellel, odaadni magunkat a pillanatnak, kapcsolatba lépni önmagunkkal.

Felfedezni a testünket, megtanulni járni, rácsodálkozni, hogy vagyunk. Elkezdődni. Szavakat tanulni, mondatokat formálni. Kimondani, hogy anya, apa. Elgondolni valamit. Érezni. Fejlődni az akarattal, megsejteni mögötte a lelket. Nekivágni az útnak egoistán, majd lélekemberré válni. Az igenek mentén haladni, eldúdolni egy dalt, önfeledten táncolni, beleszédülni a szerelembe. Merni cselekedni, belenézni a napba, borzongani a széllel, élvezni a csók ízét, megbabonázódni egy érintéssel, vágyakat suttogni, a fűben feküdni. Hagyni hogy kimosson a víz, csalódni sokszor, párszor összetörni, szétszakadni, megvarródni. Domboldalon ülni, pitypangból koszorút fonni, valaki más tenyerébe rajzolni, összefonódni. Menekülni, megállni, befejezni, újrakezdeni. Megtanulni a jelenben lenni. 

Fotó forrás: Victor Habchy

Megérinteni valaki lelkét, megsebezni őt, megbánni. Megtanulni bocsánatot kérni, majd engesztelni. Megengedni, hogy megérintsen valaki, általa megsebződni, s hagyni, hogy jóvátegye. Jól megmondani, tévedni, felismerni, korrigálni. Önmagunknak, és mindenki másnak is megbocsátani. Felismerni a bűnöket, és belátni, hogy senki sem bűnös. Vétkezni, vágyni, merni hibázni. Felelőtlennek lenni, majd megtanulni felelősséget vállalni a kimondott szavak módjáért, és a meggondolatlan tettekért. Megismerni a belső világunkat. Elfogadni önmagunkat, és megtanulni kezelni a reakcióinkat. Rezegni, megérintődni, nászágyba feküdni, egybeolvadni, hazatérni valakiben, szétválni, megtanulni elengedni, nem birtokolni senkit, megengedni szinte bármit, bátorrá válni. Tapasztalni, tanulni, fejlődni, jót a rossztól megkülönböztetni, mindenből valami bölcset és emberit levonni. Nem ítélni, megérteni. Megbocsátani hogy emberek vagyunk, szeretni igazán, megtisztulni, mélyre menni és magasba szállni, kiáradni, elfogyni. Menni. Át az életen.

Hagyni, hogy Isten átéljen rajtunk.
Elsóhajtani az utolsó szót… 

  •   
  •