Illúzió az életünk

Az elménk megrögzött tévedései hamis képet festenek a vászonra. Sérült lenyomatok színei a palettánk.

Fotó forrás: Arno Rafael

Sebeinken át, csak egy hologram a kép, ami újra meg újra ismétli önmagát a legkülönfélébb álruhákba bújva. Mintáinkba szabva kereteznek és börtönöznek be a traumáink lenyomatai. Mígnem elfogyunk. Elfolyunk a vászonról, mint hamis szomorú történetek…

De mindig ott remeg az ecset végén egy vízcsepp, amibe ha bátran beleolvadunk – még változhat a torz kép.

Mindig dönthetünk!
Hogy alszunk, vagy újra meg újra ébredünk…