Milyen ez a szerelem?

Olyan, mint amikor hirtelen, sok év őrült, hangos, feldúlt vágtája után, egyszer csak átölel a csend, és az érintésében kisimul az egész világ.

Fotó forrás: s-media-cache.com
Fotó forrás: S-media

Futsz, loholsz űzött vadként a világban, már megszoktad, de azért még megvisel néha, hogy sosem érsz haza. Mégis romantikus álmokat kergetve egy fess, barna antilopfiúról álmodozva szökellsz, vidám gazellaként ide oda. Aztán ebben az “űzöttvadlétben” egyszer csak feldördül egy lövés, a rémülettől a torkodban dobol a szíved, hogy vajon rád céloztak-e… Hirtelen odébb ugrassz, de még nem menekülsz tovább. Vársz, hogy kiderítsd mi történt.

Fotó forrás: s-media-cache.com
Fotó forrás: S-media

Az adrenalin csőre tölti az érzékszerveidet, végtagjaidba finom remegés költözik, arcodba vér szökik. Minden idegszáladdal figyelsz. Nem mozdulsz. Földbe gyökeredzett lábbal állsz. S szótlanul várod, mi fog történni. Megbénít a döbbenet. Kitágul a pupillád, kiszárad a szád, az orrodban már csak a vadász illatát érzed. Ő is ideges, hallod a légzését, zihál. Hezitál. Még átfut az agyadon egy pillanatra, hogy egy jól irányzott ugrással fordulhatna is a kocka. Lehetne ő a vad, s te orvul elejthetnéd őt. A magad módszerével.

De eldördült már a “fegyver”… lassan a hátad mögül eléd lép, a szeme megfürdik benned, a lelke köréd fonódik, a szíve szívedbe hasít, keze a derekadon, és te harc nélkül megadod magad. Ajkai ajkadhoz tapadnak… S a fülsiketítő dördülés után, hirtelen egyszer csak átölel a csend, és rájössz neked nem is egy másik vad, hanem maga a vadász kellett. És általa haza érsz. Majd a csendbe te is megadóan belecsókolsz…

Hirtelen nem vagy már préda, senki nem teríthet le. S ő többé már nem vadász, senkit nem kell elejtenie. Csak magatok vagytok. Ő. És te. Egységként. Pillanat alatt alakult természetes egyensúlyként. Távol az erdő ijesztő fényeitől, túl a vadászösvényen, túl mindenen. Bent a faházban találod magad, ropogó tűz mellett a földön heversz… boldog, mohó, kiterített gazellaként…

Ilyen ez a szerelem. Nehezen értettem meg, hogy vannak olyan gazellalányok, akik keresik az izgalmat, szenvedélyt, tüzet, puskaropogást. Ők az alfanőstények. És nekik bizony egy igazi alfahím kell. Aki nem más, mint a nagy vadász…

Csete Nia