Elmenekülni vagy megküzdeni? 2.rész

Az előző cikkem arról szólt, hogy minden ember kétféleképpen tud cselekedni vészhelyzet esetén. Te hogyan reagálsz?

És azt is szeretnéd tudni mit mondd erről a tudomány?

Maga a stressz fogalma a 30-as években Selye János orvos, kutatói munkássága nyomán vált ismertté, aki azt vetette fel, hogy bizonyos hatások, melyek az érzelmi és vegetatív életünkre hatnak, behatóan és károsan befolyásolják a szerveinket, és az egész életünket. Selye tanulmányai voltak az elsők, melyek a lélek és a test kapcsolatát kezdték tudományosan vizsgálni. Kutatásai alanyául kezdetben patkányokat alkalmazott és a különböző idegi, fizikai bántalmazások (stresszek) hatását vizsgálta az állatok egyes szervein. Hamar kiderült számára, hogy szinte minden szerv károsodást szenvedett, hosszabb stressz hatására. Ezek a károsodások egy ideig visszafordíthatóak voltak, azonban egy idő után a kisállatok halálához vezettek. A megbetegedett szervek, szervrendszerek a következőek voltak: szív és érrendszer, immunrendszer, mellékvese és vesék, a tápcsatorna valamint a bőr.

Stressz
Fotó forrás: Pinterest

Tanulmányában olvashatjuk azt is, hogy a stressz nem csak káros lehet, mert egy bizonyos mértékű stresszre szükségünk van ahhoz, hogy fenntartsuk a szervezetünk aktivitását. A professzor legfontosabb konzekvenciája, hogy a stresszre adott válasz éppúgy lehet életmentő, hisz aktivizál és cselekvésre késztet, mint pusztító ha hosszan áll fenn kezeletlenül.

A stresszre adott válasz az evolúciónk folyamán módosult, teljesebbé vált, és végül kialakította azt a rendszert, amelyre a doktor felfigyelt. Miközben a fizikai stressz mennyisége csökken az evolúciós fejlődés során, úgy a pszichés stresszé nő, hiszen kezdetben a mindennapi élet része volt, hogy életünkre tört egy vadállat. Ezen mégsem “lelkiztek” heteket, hónapokat őseink. Addig napjainkban nagyobb a fizikai biztonságunk, de szorongunk, “agyalunk”, mérlegelünk, “stresszelünk”, alvászavarunk van, ami más lelki megoldásokat igényel. Selye János munkássága óriási szemléleti hatást gyakorolt az orvostudományra, melyben a neuroendokrin összefüggések, illetve a pszichoszomatikus betegségek felismerését és tanulmányozását indította el.

Alvászavar
Fotó forrás: Pinterest

A stressz értelmezéséhez 3 fogalom-meghatározás szükséges

  • Stressz. Selye tanulmánya szerint a stressz az a folyamat, amelynek során valamilyen környezeti behatás vagy jelenség viselkedésváltozásra készteti az embert. Lényegében a stresszrekacióban az egyén és a környezete kölcsönhatásáról van szó, amelyben lemérhető az egyén alkalmazkodása ehhez a környezethez, a megváltozott vészhelyzetben. A stresszel való megküzdés egy tanulási folyamat, amelyben gyarapodik a viselkedési és megküzdési készletünk.
  • Stresszorok. Stresszoroknak nevezzük a fenn említett környezeti ingereket, melyek kétfélék lehetnek. Külső stresszor lehetett egy mamut támadás régen, ma háború, nukleáris baleset, földrengés, ami nagyszámú embert érint. Költözés, munkahely elvesztése, válás, egy barát elvesztése, haláleset stb. is külső stresszor, azaz fordulat, de ez esetben nem tömeg, hanem az egyén életében. Valamint a mindennapi bosszúságaink is külső ingerek pl. közlekedés, időjárás, szomszédokkal perpatvar. Belső stresszor, szorongás formájában például, amikor a stressz forrása bennünk van, különböző mintáink, vágyaink, kudarcaink konfliktusában.
  • Strain. Harmadik fontos kifejezés a strain, a stresszre adott válaszreakció, az a feszültségi állapot, melynek attól függően lesznek következményei, hogy mi mennyire vagyunk képesek feldolgozni az adott történés stressz tartalmát. Azaz mi lesz a cselekvési stratégiánk menekülés vagy megküzdés.

Most már látod hogyan alakul ki vészhelyzet esetén az emberi szervezetben és idegrendszerben a stressz. Olvasd el, az ilyen helyzetekben milyen megküzdési stratégiák érhetőek el számodra >>

Csete Nia