Üdvözöllek az oldalamon!

Az életünkben a legfontosabb kapcsolatunk önmagunkkal kell legyen. Mégis ez az egyik legnehezebb emberi feladat. Érezni, érzékelni és az elmeműködéstől mélyebben érteni meg saját magunkat, egy életen át tartó kihívás. Márpedig, ha önmagunkkal nem vagyunk valódi kapcsolatban, egymással hogyan lehetnénk?

A képzelt élet illúziója, és a megélt élet valósága

A fel nem fedezett elmeműködésünk oldaláról tekintve az életünk szinte őrület. Olyan, mintha egy kóros működési zavar áldozatai lennénk. Értelmetlen ritmusban és gyakorisággal gondolkodunk, keszekuszán érzünk, olyasmit is megteszünk amit nem akartunk. Amíg a legkülönfélébb impulzív állapotokban vagyunk, az életünk nem más mint egy tünet: a gondolkodásunk zavaros mellékterméke. Ami mindannyiunkat egyfajta illúzióban, mesterséges álomban tart, az ego-tudatállapot melegágyában. 

Ezen illúzió fátyla elrejti előlünk a lényeget:
az élet nem az amit gondolunk róla,
és mi benne nem a gondolkodó elme vagyunk!

Fotó forrás: Borsi Flóra


Ebből az álomszerű állapotból való felébredés maga az út, az addigitól másabb realitás észlelés megtapasztalásához. Az egészségesen, integráltan működő elménk segítségével a szubjektum, és a szubjektív élmény Forrásának az oldaláról is megtapasztalhatjuk az életet. Ez a tudatállapot túl van az egó által vezérelt tudatállapotunk (személyiségünk) téveszméin. Meghaladja azt.

A tudatosságunk az a képesség, aminek a segítségével megfigyelhetjük a bennünk lévő és a körülöttünk lévő világ létezését, és felismerhetjük e kettő kapcsolatának lényegét.

A személyiségünk mindenbe bevonódik amit tapasztal
kint és bent.
A tudatunk meghaladja és transzformálja azt,
mert benne zajlik a kint és bent! 

Az önreflexiós képességünk mozgásban tartásával megérthetjük e dolgok valódi szerepét az életünk vonatkozásában. Megtaníthatjuk önmagunkat arra, hogy csak azt lássuk ami valójában ott van egy élethelyzetben, és ne azt amit beleképzelünk. A gondolkodásunk realitásba hozása, és a tudatosságunk kibontása által úgy tapasztalhatjuk meg a valóságot, hogy az észlelt élményekhez nem teszünk hozzá másmilyen feltételezést vagy érzést, mint ami jelen van. S ugyanakkor képessé válunk arra is, hogy ne hagyjunk figyelmen kívül olyasmit, ami pedig ténylegesen ott van. Majd mikor megtapasztaltuk mi az ami van, el is engedhetjük, és tovább haladhatunk az újabb megtapasztalásaink felé. Szabadon!

Azaz meghaladjuk a személyiség észlelési képességét, és történetgyártási mechanizmusát (meghaladjuk a bevonódást), majd kiegészítjük azt a tudatosságunk képességeivel (megfigyelés, átalakítás, elengedés), és új kör indulhat. Szabadon áramlunk!

Miért fontos ez?

Az emberi életünk történetei szubjektív élménnyé teszik az életet magát.  Ez okozza azt a bevonódást az emberi életútba, aminek az áldozatai leszünk tudatosság nélkül. Tudattalan emberi folyamataink, mentális programjaink, és a személyiség általi hitrendszereink hatalom nélküli áldozatai.

A bennünk lévő tudat objektív megfigyelő.
Nem része, ezáltal nem áldozata
az emberi történeteinknek.

Ha magunk is képesek vagyunk bevonódásmentes megfigyelőivé válni a saját életünknek, akkor kitágulhat bennünk ez a bevonódásmentes teljesség. E teljesség lehetősége valamennyiünk számára adva van. Elrejtve bennünk. Túl van a személyiség automatapilóta működési módján. Túl időn és téren. Az emberi elme rejtekén, egy elérhető, belső dimenzió erőterében. Benned! Bennem!

Az elménk önmagából fakadó képessége által megtapasztalja:

  • a sérülései mentén, a sérült nézőpontokkal átitatott töredezett és számára veszélyes szubjektív valóságot,
  • a gyógyulása során megtapasztalt biztonságos és változó világot,
  • az integrációja után megújult érett és egészséges realitást,
  • és a tudatosság fényével átitatott, Önvalóval egyesített mélyebb igazságot.


Mi emberek ugyanis képessé tudunk válni a lelki gyógyulási folyamataink hatására tudatállapotot váltani, és meghaladni mindazt akiknek hisszük magunkat. Felülmúlva a gondolkodó elmét, megismerve a tudatunk mélyebb tartalmait és dimenzióit. Ez az út maga a gyógyulási folyamat. Az élet célja. 

A tudatosság különböző mértékű az embereknél.
Az egyén tudatossága tanulással fejleszthető.
A tanulás fejlődést eredményez.
Az egyéni fejlődés az emberi út lényege.

Fotó forrás: Borsi Flóra

A személyiségünk ennyire komplex dimenzió!

Ha ellátogatsz a tapasztalati tanulás alapú, gyakorlat orientált programjaimra, te is felfedezheted milyen a kapcsolatod önmagaddal, másokkal és a jelen pillanat tudatosságával. Amikor belefogunk megismerni az emberi életünk mikéntjeit, akkor az illúziókból való felébredés útján járunk. Ha foglalkozunk önmagunk belső lelki és külső anyagi világának összefüggéseivel, akkor megértjük, hogy e két világ valójában nem kettő. Energia és anyag ugyanannak a teremtési folyamatnak a része. Az önmagunk megismerésével olyan önsegítő eszközöket adunk a saját  kezünkbe, amivel képessé válunk bármikor változást, fejlődést hozni létre, és olyan életet élni amire vágyunk.

Modern világunkban fellelhető számtalan önfejlesztő önismereti lehetőség közül olyan programokat szeretnék számodra nyújtani, ahol új benyomásokat szerezhetsz magadról, és az elméden túli valóságodról. Hogy azután szabadon dönthess álmodsz-e tovább, vagy inkább ébredsz. 

Ha van kedved még olvasni, ismerkedj meg velem itt.

Köszönöm, ha engem választasz
lélekébresztő útitársadnak!
Szeretettel: Nia

  •   
  •