Humánus értékrendre és magas érzelmi intelligenciára törekvő vezetők kísérője vagyok, szemlélet- és személyiségfejlődésük útján.
Olyan szervezeti kultúra kialakításához szeretnék hozzájárulni tanácsadóként, ahol a felső és középvezetők tudatosak abban, amit teremtenek az életpályájuk során. Valamint értékrendjükben fontos momentum támogatni a munkatársaikat abban, hogy ők is megelégedettséget, értelmet és pozitív jövőképet találjanak a munkájukban.
A szupervízió, mint specifikus, konzultatív lélektani munkaforma, tapasztalati tanuláson alapul, hivatásközpontú önismeretet ad, a szakmai személyiséget fejleszti/gondozza és a védelmét szolgálja. Tehermentesítő energia-felszabadulást hoz létre azzal, hogy segíti a magánéleti és a szakmai személyiség határterületeinek a megértését. A stressz és kiégés védelmét szolgálja.
Az alkalmak, a szervezeti és egyéni vezetői célokhoz idomulnak, mindig az aktuális szakmai- és élethelyzetekre épülnek. A belső lelki folyamatok tudatosítása, a reakciók – bizonyos döntések mögötti mélyebb okok megértése, és az őszinte önreflexiók során mind a humán jellegű szakmai, mind a személyes és szociális készségek fejlődése hozzájárul a vezetői szerepből történő tanuláshoz. Majd a tanultak kompetenciává fordítása lehetővé teszi a mélyebb önmegismerést, a belső lelki folyamatok magabiztosabb irányítását, a tudatos és humánus döntéshozatalt, a napi dilemmákban való előrelépést, a hatékony stresszkezelést, és a szakmai kompetenciahatárok megismerésével a munka- magánélet egyensúlyának megtalálását.
A szakmai önismeret jelentősége
Önismeret nélkül, tudattalan működési elemeink, sémáink, reakcióink elhatalmasodhatnak rajtunk egy-egy munkahelyi helyzetben. Érdemes megismerni a magánéleti és szakmai személyiségünk határmezsgyéit, hogy képességünk legyen szabályozni önmagunkat bizonyos szituációkban. Épp ezért, vezetőkként nem mindig elég, hogy kizárólag a szakmai hozzáértésünkre alapozott jelenléttel legyünk jelen. Ha összerendezetlen a lelkivilágunk, mert nincs tapasztalatunk a lelki folyamataink szakmai közegben történő működtetéséről, olyan helyzetbe kerülhetünk, ahol a magánéleti személyiségünk dominál, aminek nem lenne helye a munkakörnyezetben. Az önreflexió eszköze lehet annak, hogy rálássunk magunkra, s ez fejleszthető szupervízióban.
Más vezetőfejlesztési eszközökhöz képest a szupervízió
A coaching eszköztárát meghaladva és kibővítve a szupervíziós munkaforma a direkt-tanácsadás jövőt célzó sikerei helyett, non-direktív módon a jelent és a jelenben aktivizálható erőforrásokat tartja mozgásban. Központban a vezető hivatásszemélyisége, és az ő szakmai jelenlétének, szakmai önismeretének elmélyítése áll. A coaching során a teljesítményre fókuszálunk, a szupervízióban pedig a professzionális munkavégzésre.
A vezetői tanácsadás általában nem az individuumot veszi célba, hanem a feladatok, munkakörök, a pozíció hatalmi területeit, majd irányítást, ellenőrzést, munkavégzést támogató eszközöket ad. Ezzel szemben a szupervízió a vezetői szerep értelmezéséhez és betöltéséhez szükséges emberi, személyiségbeli határterületeit értelmezi és fejleszti. Így a személy, a vezetői szerep, és az intézményi háttér hármasának kontextusát vizsgáljuk, és hozzuk egyensúlyba.
Egy vezetőnek átértékelni szükséges időszakonként a saját belső folyamatait, hogy megújulhasson és szükség esetén más vezetőkhöz, kollégáihoz, munkatársaihoz, üzleti partnereihez való viszonyulása átalakulhasson. A szakmai felkészültség mellett, a vezetői szerepből kiinduló önismerettel rendelkezőknek a formális viszonyok, személyes kapcsolatkialakítások határkezelései könnyebbé válnak, kommunikációja tisztulhat és önazonossá válhat.
Szupervíziós kérdéskörök lehetnek
A delegálás, a munka- magánélet egyensúlya, a sikertelenségtől való félelem feldolgozása, vezetői identitás, a vezetői szerepen belül az erőbe való beleállás képességének fejlesztése, önmotivációk és mások motiválása, célok és jövőkép, stressz kezelés és energia menedzsment, érzelmi intelligencia szerepe a vezetésben, a felelősség elviselése, hatalom – döntés – konfliktuskezelés, kiégés megelőzés.
A szupervíziós folyamat ezeken túl még segítheti, hogy a személyek közötti kapcsolatokat a vezetési helyzetben jobban tudatosítsa, és a saját magával való belső kapcsolatát a lehető legtöbbször az éberség állapotában tarthassa. Valamint, hogy az éberség során a félig tudatos saját indítóokokat és érzelmi okokat felfedezze egy-egy döntési helyzetben, és megfontoltabb reakciókat adhasson. Így számára a cselekvési impulzusok irányíthatóvá válnak. A személyes konzultációk képessé tehetik a vezetőt, hogy a kommunikációs helyzetei tisztulhassanak, a kapcsolatok zavarát pontosabban felismerje és merjen beszélni a kialakult légkörről.
Hogyan zajlik a fejlesztés?
Az alkalmak négyszemközti, bizalmi légkörben és munkaformában, szupervizori titoktartási vállalásom mellett zajlanak. Egy alkalom 1,5 maximum 2 órás ülést (konzultációt) jelent, 2-3 heti rendszerességgel. A szupervízió folyamatélményű, ezért hosszabb elköteleződést igényel az önismereti munkára.
További részletek és ajánlások személyes beszélgetés keretén belül, az egyéni és szervezeti igények felmérését követően történhetnek.
Ha Önt a teljes csapatának fejlesztése is érdekelheti, olvassa el a Team szupervízió című bejegyzésemet is.