Fejlődésre születtünk, nem vegetálni!

Az életemben számtalan olyan kihívással kellett megküzdenem, amikről sokáig nem tudtam, hogy miért történnek velem.

Azt hittem, hogy az áldozata vagyok egy tragikus sorsnak. De egyszer régen, az önismereti utam elején szöget ütött a fejemben, hogy nem lehetek áldozat, ha mindent túlélek és hihetetlen módon szívós vagyok lelkileg. Tovább gondolkodtam ezen, és elemezni kezdtem magamat. A gondolkodásomat, a meghatározó érzelmi állapotaimat, és a viselkedési jellemzőimet. Megértettem, hogy ha erős is vagyok, nem vagyok túl jól lelkileg. Égető vágyat éreztem arra, hogy valami változzon – ha már ezt végre felfedeztem. Akkor még nem tudtam, hogy min, de akartam változtatni.

Mire jó a lelki fejlődés?

Azt láttam, hogy sorozatosak a tragikus élethelyzeteim, hasonló drámákba torkollanak. Jellemző rájuk, hogy milyen lelkiállapot előzi meg őket, és miken gondolkodok. Felfigyeltem a pesszimista hozzáállásomra. A bizalmatlanságomra. A szűnni nem akaró lelki fájdalomra. A hangulatingadozásokra. És az áldozati típusú, szűnni nem akaró gondolatokra. Megláttam néhány önsorsrontó félelmemet, jó pár gyerekes elképzelésemet, önző döntésemet.

Azt éreztem, hogy van itt benn egy végtelenül pozitív, szép lelkű, idealista, bátor és jó szándékú én, de valahogy mindig másképp választok, mint ahogy ő szeretne, és valamiért nem őt élem. Hanem inkább azt a másik ént, amelyik nem boldog.

Ekkor léptem önismereti útra.

Önismeret

Izgatott voltam. Kíváncsi lettem, hogy vajon ki az, aki nem tud kiteljesedni bennem? És ki lehet az a másik én, amelyik sakk mattokat ad nekem? Miért van bennem többféle én? Mit jelent ez? Mások is így vannak ezzel? Az önismereti úton válaszokat kaptam önmagamra, megértettem, elfogadtam és megszerettem azt, aki vagyok. Rájöttem, hogy az amit tragikus sorsnak hittem a tudatalattim feldolgozatlanságai, és az éretlenségem következményei. Megértettem majd meggyógyítottam azt az ént, amelyik poklot teremtett számomra, és elkezdtem megismerni a jóságost. 

Felfedeztem önmagam

S ez által irányítani kezdtem az életem, egyre könnyebben kapcsolódtam a tudatalatti mélységek helyett a tudatosságommal. Gyógyultam. Felszámoltam az áldozati játszmámat, és a saját életem saját hősévé váltam. Megértettem, hogy az égvilágon nincs odakinn semmi, amit nem teremtettem meg, vagy utasítottam el idebenn. Engem tükröz a külvilág. Megláttam, hogy a világ, és amit róla látok kinn, az a belső világom tükörképe, és, hogy az égvilágon mindenért én vagyok a felelős, ami velem történik, ha felnőttnek akarom nevezni magam. Ennek már 14 éve.

Bennem ma már béke van, és szeretet. Kinn és benn. És egy békés, szeretetteli világért imádkozom mások számára is. Alapvetően reziliens személyiség vagyok, amiben tévutakon jártam, abban segítséget kértem más segítőktől, hogy végül magam is azzá válhassak. Töretlenül hiszem, hogy az egyik életfeladatunk meggyógyítani önmagunkat a gyermeki hozzáállásból, és a sérült gondolkodásból.

Hogyan válhatsz te is hőssé?!

Thomas Gordon amerikai pszichológus letette egy különleges kommunikációs modell alapjait. “Dr. Thomas Gordon amerikai pszichológus könyvei a nyílt, tiszta kommunikációra tanítanak, mely az igények tudatosítására és kielégítésére, az érzelmek felvállalására, önmagunk és egymás tiszteletére épít. Hagyjuk a ködös elvárásokat, értőn figyeljünk önmagunkra és a számunkra fontos emberekre, mondjuk ki, amit szeretnénk – és boldog, erős, megbízható kapcsolatba jutunk.” – írja az egyik kiemelkedő könyvének kiajánlója.

Gordon a viszontagságos körülményekkel szemben megnyilvánuló képességnek tartja a rezilienciát. Szerinte a reziliens hozzáállás segíti a boldogulást, az éretté válást, a tiszta kommunikáció kialakulását, és a felnőtt kompetenciáink növelését. A nehéz körülmények közötti jó eredmény elérését, a negatív élethelyzetek pozitív kimenetelét jelenti, áldozatból való hőssé válás útját.

Bárki képes átfordítani a vele történő nehéz élményeket,
bárki tud a saját életében hőssé válni!

Ám ez az út nem mindig tehető meg egyedül. Számtalan segítői módszer, és szakma született azért, hogy támogasson minket a küzdelmeinkben, ha elfáradnánk, vagy eltévednénk. Sosem késő önismereti útra lépni azért, hogy magunkat választhassuk, a felszín alatti valódi, igazi énünket.

Hős

Fejlődésre születtünk!

Nem vagyok pszichológus, ezért nem nyitom nagyobbra a rezilienciáról való közös tanulásunk térképét, de arra biztatlak, hogy rajzolj magadnak sajátot. Sosem késő tanulni magunkról, akár szó szerint megtanulni felnőttként tanulni, ha ez szükséges ahhoz, hogy változtatni tudjunk.

A változás, a fejlődés elkerülhetetlen. Ellenállhatunk neki, és nézhetjük tétlenül, ahogy a sors nagy erőkkel kényszerít minket rá, vagy igent mondhatunk önként. Az önismereti út az egy erős igen a változásra, a felnőtté válásra, és a múlt feldolgozatlanságaiból való gyógyulásra.

Ha megtetszett neked is ez a szó, érdemes róla többet olvasnod a neten például cikkekben, vagy esetleg megnézni milyen könyvek íródtak róla. Nem minden van tele szakzsargonnal, minden írás másmilyen stílusú, és aki keres megtalálja a számára fogyasztható tudásanyagokat. Arra biztatlak, hogy próbálj autodidakta módon továbbmenni ebben a témában, a rezilienciával, mert számtalan ötletet, tippet találhatsz, ami az előttünk álló pár évben majd nagy segítség lehet neked.

Ha van kedved egy újabb idegen szót megtanulni velem, keresd meg a szövegben amit elrejtettem…

Reziliencia

Ha van kedved oszd meg velem a poszt alatt a Facebook csoportunkban, hogy mit hozott számodra ez az icipici mini kurzus, ami során közösen gondolkodtunk három cikken keresztül a reziliencia szó hasznosságáról.

Van egy online csoportom, bármikor lehet hozzá csatlakozni. Abban is segít, hogy reziliens, érett, és szeretetteli felnőttekké váljunk. A neve Csodakurzus, olvass róla, ha érdekel ez a téma. 

Köszönöm, hogy velem tartottál!


A cikkben található képek a Pixabay oldalról lettek letöltve. 

  •   
  •