Nehéz körülmények esetén a reziliencia az a folyamat, amikor valaki pozitívan tud alkalmazkodni a kihívásokhoz. Vajon min múlik a kedvező fejlődési kimenet? Járjunk utána!
Gyermekkoromban édesanyám rengeteg könyvet olvasott fel nekem. Valamint sok-sok mese lemezt kaptam tőle, amiket éjjel-nappal hallgattam. Majd, amint önállóan tudtam olvasni, le sem tettem a regényeket a kezemből. Lelkesen és kitartóan jártam vers író, majd prózamondó versenyekre. Imádtam a színes történeteket, szereplőket és tanulságokat. A TV-ben már gyerekként is ámulattal hallgattam a versmondó műsorokat.
A legnagyobb katarzist az egészben az okozta, ha új – addig ismeretlen szavakat tanulhattam meg. Az új szavak új világokat nyitottak meg előttem, és az általuk megmutatott jelentések rejtekére hívtak. Ennek köszönhetően megértettem, hogy minden újabb szó megtanulása újabb meglátásba helyezi a teljes képet (abból, amit épp nézek). Egy-egy szó jelentése azt is felismertette velem, hogy néha azt hiszünk egy adott dologról, amit azzal kapcsolatban elhitettek velünk. S nem pedig azt, amit az valójában jelent!
Hamar arra a konzekvenciára jutottam, hogy jobb néha a végére járni az információknak, mintsem fél információk alapján ítélni, és elképzelni saját kútfőből, hogy mi mit jelent. Azt hiszem emiatt egy kicsit kevesebbet éltem meg a felelőtlen, s önfeledt játékból, és többet a túl korán érkező felnőttségből. Mégis egy életen át kísért a világunkban tapasztalható manipulatív programozásból, a szavak által okozott megtéveszthetőségből való felébredés.
A szavaknak varázshatalmuk van!
Megigéznek, és ha nem vigyázunk velük, helyettünk írják a történeteinket! A mai napig úgy tanulok, hogy keresem a világokban rejlő új világokat. Imádom az idegenszavakkal teletűzdelt cikkeket, és könyveket. Elsőre hagyom, hogy hasson rám a szöveg úgy, ahogy van. Az elképzeléseimmel kiegészítem, és egy fantáziavilágba utazok. Majd kikeresem az idegenszavakat, megértem, és ezzel meg is jegyzem őket. Amikor készen vagyok, akkor újraolvasom az adott szöveget, ekkor már értő olvasással magamba szívom az új szavak által megismert mélyebb értelmét, és valóságát.
Minden alkalommal rájövök, hogy tanulás nélkül a világból pusztán csak bizonyos részeket tudhatok magaménak. És hogy amíg nem törekszek a minél többféle megközelítésű megértésére, addig amit gondolok róla, az csupán csak a fantáziavilágom egyetlen nézőpontja. Van kedved ma megtanulni velem egy új szót?
Van egy kifejezés, ami meghatározza, hogy mire jutunk az életünkben
Igen, a reziliencia szóra gondoltam. Ami azon szavak egyike, amit újra meg újra tanulok az életem során. Egyrészt, mert ha van értelme valamiről gondolkodni a világban, szerintem az ez. A sikeres és boldog élet jó nagy százaléka ugyanis ezen az egyetlen, izgalmas, különleges hangzású szavacskán múlik.
A reziliencia szó rugalmas ellenállási képességet jelent, a személyiségünkben rejlő lelki megküzdési készletet, a nehéz élethelyzetekre a személyes életünkben. A viszontagságos körülmények lehetnek válságos időszakok is, mint például amivel globálisan szembesülünk jelenleg a világban. Ahhoz, hogy valaki boldoguljon, gyarapodjon, érlelődjön nehéz életszakaszban is, mozgósítania kell minden erőforrását. Bizonyos túlélési kompetenciáihoz hozzá kell férjen, legyen az biológiai, pszichológiai vagy környezeti.
Milyen személyiségre mondhatjuk azt, hogy reziliens?
Arra, aki folyton megújuló módon képes gondolkodni. Képessége van arra, hogy egyes helyzeteket, eseményeket újraértelmezzen, egészen addig, amíg egyféle áldozati szemszögből ki nem képes keveredni. Erényt kovácsol a kudarcaiból, tanulságot a hibákból, keresi a váratlan lehetőségeket a változásra akkor is, amikor más önsajnálatba merül. Erős jellem, hisz a lehetséges elérhető jóban, és nem tekint magára tehetetlen gyermekként.
A reziliencia az a képesség, amikor valaki érzelmileg, gondolkodásilag, és idegrendszerileg is viszonylag gyorsan vissza tudja nyerni az őt ért behatás előtti jó állapotát. Mindezt úgy, hogy bátran átéli a kritikus helyzettel járó érzelmeit, küzdelmeit, majd a feldolgozást követően azokra reális válaszokat, és végül kiutakat keres. A helyzetbe nem ragad bele, képes az átélést követően, megújuló és építő konzekvenciákat kiértékelő módon újrastrukturálni a vele történteket. Mit gondolsz, te reziliens vagy?
Ha ma megtanulod velem ezt a szót, és átolvasod még párszor amit írtam, utána van kedved megírni a Facebook csoportunkban, kommentben a gondolataidat nekem? Érdekel, hogy számodra milyen hasznossága lett ennek a szónak abban, hogy többet láthass most a világból általa.
Ha tetszett ez a cikk, tarts velem a következőben is (Reziliencia és a társadalmunkra nehezedő nyomás), mert továbbmegyünk a szókincskereső játékkal.
Ha szeretnél még hasonló témában olvasni, tarts velem a Blogon! Iratkozz fel, hogy ne maradj le a következő cikkekről.
Fotó forrás: Pixabay