Testünkben a lelkünket hordozzuk, lelkünk mélyén magunkat őrizzük. A meséink egymást szövik, lényeink bennünket toldoznak-foltoznak.
Kategória: Entrópia
Blog
Életeken át
Szüntelen kutatásban, önmagunkra vágyva szóródunk szét egymásban. Így válunk le magunkról, majd kapcsolódunk vissza.
Egymásban ébred a lét
Sebek nélkül nem élhetünk, hiszen oly törékeny a lét, s maga az emberi élet. Meghorzsoljuk egymást.
Ez a világ gyönyörű!?
„A világ mindig gyönyörű, nem azért, mintha valóban az volna, hanem azért, mert én úgy látom.” – Mondta Bohumil Hrabal cseh író.